Dohányzás és alzheimer-kór
Hogyan tudjuk csökkenteni a kockázatokat?
Alzheimer-kór: a dohányzás számlájára írható?
Valószínűsíthető, hogy az érintettek mintegy felénél az Alzheimer-kór hátterében a hét leggyakoribb dohányzás és alzheimer-kór tényező valamelyike állhat: cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, depresszió, szellemi tétlenség vagy alacsony iskolázottság, illetve mozgásszegény életmód.
Az egészséges életmód segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór és több más betegség kockázatát. Hogyan lehet szinten tartani, illetve megerősíteni a szellemi frissességet? Mozogjon rendszeresen.
SZÍVDERÍTŐ Egy meglepő tényező növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát
Tartózkodjon a dohányzástól és a túlzott alkoholfogyasztástól. Tartsa vérnyomását, koleszterinszintjét, vércukorszintjét és testsúlyát megfelelő tartományban. Éljen aktív társadalmi és társas életet. Étkezzen egészségesen és változatosan.
Különösen fontos a gabonafélék, a halak, a hüvelyesek és a zöldségek fogyasztása. Folyamatosan eddze agyát új dolgok kipróbálásával, szellemi játékokkal vagy nyelvtanulással.
Óvja fejét a sérülésektől, különösen sportolás közben. A kockázati tényezőkkel összefüggő kutatások Az életvitel, a környezet és a genetikai háttér egyaránt szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.
Alzheimer-kór ellen zöld tea? Az Alzheimer-kór kockázati tényezőiről mindeddig igen szegényes adatokkal rendelkezünk; habár megfigyeléses vizsgálatok számos potenciális rizikófaktor lehetséges szerepéről tesznek említést elhízás, magasvérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, alacsony D-vitamin-szint, alacsony folsavszint, hyperhomocysteinaemia, magas CRP-szint. A betegség kialakulásához egyes vizsgálatok szerint hozzájárulhat az alacsony iskolázottság, míg védő faktorként említik a fizikális aktivitást, az egészséges étrendet, valamint a mérsékelt alkohol- és kávéfogyasztást is.
A kockázati tényezők önmagukban nem okai a betegségnek, viszont növelik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Az dohányzás és alzheimer-kór igaz, hogy az ismert rizikófaktorok alacsony szinten tartása vagy teljes kizárása sem garantálja a betegség elkerülését. A kockázati tényezők egy része kiiktatható, ill. Befolyásolható kockázati tényezők Az Alzheimer kór és a szív- és érrendszeri betegségek közös kockázati tényezői A magas vérkoleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke ejtsd: sztrók, magyarul szélütés kiemelt kockázati tényezők.
A felsoroltak lényegesen gyakrabban fordulnak elő idős korban, és rizikófaktorai az Alzheimer-kórnak, valamint a demencia más formáinak érkárosodás miatti elbutulás, vascularis demencia is. Dohányzás A dohányzás számos betegség esetében jelent kockázatot, beleértve a daganatok megannyi formáját, a szív- és érrendszeri betegségeket, illetve a cukorbetegséget.
Mindemellett — bár ez esetben az összefüggés már korántsem annyira nyilvánvaló — a dohányzás növeli a demencia vascularis és egyéb fajtáinak kialakulási valószínűségét is. A dohányzással felhagyóknál a kockázat egy idő után azonos lesz a nemdohányzókéval.
Ez utóbbi dohányzás és alzheimer-kór mindenképpen dohányzás és alzheimer-kór hathat a dohányzókra, hiszen a fokozott betegségkockázat a dohányzás elhagyását követően megszűnik. Magas vérnyomás Már a középkorúaknál is jelentkezhet magas vérnyomás, ami növeli a dohányzás és alzheimer-kór kialakulásának a valószínűségét. A magas vérnyomás szív- és érrendszerre, illetve vérkeringésre gyakorolt hatásai növelik az Alzheimer-kór és a vascularis demencia kialakulásának dohányzás és alzheimer-kór.
Női Egészség Éve 2020
Kutatások igazolták, hogy a mozgás és a megfelelő diéta a vérnyomás karbantartásán keresztül szerepet játszik a kockázatok csökkentésében. Természetesen szükség esetén elengedhetetlen a megfelelő gyógyszeres kezelés.
Cukorbetegség A középkorú dohányzás és alzheimer-kór típusú diabetesben szenvedők körében kétszeres a demencia Alzheimer-kór, vascularis demencia, enyhe mentális hanyatlás kialakulásának a kockázata a későbbi életkorban. Magas koleszterinszint Középkorúaknál a kialakult magas koleszterinszint is növeli a betegségkockázatot.
Alkohol, dohányzás, koleszterin és az Alzheimer-kór A dohányzás által okozott alzheimer kór A neurológiai problémák és személyiségvonások közös genetikai háttere Joel Dudley-nak és munkatársainak három egymástól független, Alzheimer-kórban elhunyt kohorsz agymintáinak széles körű omikai elemzésével sikerült indirekt oki összefüggést kimutatni a vírusfertőzés és az Alzheimer-kór között, írja az OTSZ Online. Mint a kutatók írják, legalább hat évtizede gyanítjuk, hogy különböző mikrobák és az ellenük indított immunvédekezés fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór pathogenezisében. Az a dohányzás által okozott alzheimer kór évektől kezdve számos kutató javasolta, hogy az Alzheimer-kórra is ilyen, az SSPE-hez hasonló lassú vírusfertőzésként tekintsünk, amit a Herpes simplex vírus egy fajtája válthat ki bár többszáz tanulmány vetette fel egyéb baktérium- és vírusfajták lehetséges kóroki szerepét is. Mindezek a vizsgálatok nagy valószínűséggel alátámasztották valamiféle fertőző ágens szerepét az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában, azonban nem voltak képesek magyarázattal a dohányzás által okozott alzheimer kór a mechanizmussal kapcsolatosan. Joel Dudley és munkatársai a dohányzás által okozott alzheimer kór ezer humán dohányzás és alzheimer-kór post mortem omikai vizsgálatát végezték el: elemezték és integrálták annak a négy agyi régiónak a genomikai, transzkriptomikai, proteomikai és hisztopatológiai adatait, amelyeket az Alzheimer-kór a leginkább érinteni szokott Alzheimer-kórban elhunyt és kontroll személy agyszöveteit vizsgálták.
Kutatások azt is igazolták, hogy a koleszterinszint csökkenését eredményező gyógyszerek statinok mérséklik a demencia kockázatát. Tehát a megfelelő koleszterinszint a szív- és érrendszeri és a szellemi egészség szempontjából egyaránt fontos.
Dohányzás - és szellemi leépülés
Elhízás és a fizikai aktivitás hiánya Mind az elhízás, mind a fizikai aktivitás hiánya fontos szerepet játszhat a cukorbetegség és a magas vérnyomás betegség kialakulásában, ezért figyelmet érdemel. A középkorúaknál jelentkező elhízás önnmagában is növelheti a demencia — és így az Alzheimer-kór — kockázatát, ezért foglalkozni kell vele.
Alkohol Az alkohol a világon az ötödik legfontosabb tényező a halálokok és a betegségek tekintetében. Több mint különböző betegség kialakulásában és számos baleset bekövetkeztében játszik meghatározó szerepet, beleértve fontos nem fertőző betegségeket, mint a májzsugor cirrhosisszámos daganat, szív- és érrendszeri betegségek.
A demencia kialakulása szempontjából a mértéktartó alkoholfogyasztás kis kockázatot jelent, míg az alkolholt egyáltalán nem fogyasztók körében az előző csoporthoz képest egy írj papírra leszoktam a dohányzásról magasabb kockázati értékeket tapasztalhatunk. Alacsony iskolázottság Szintén kutatások igazolták, hogy az alacsony iskolázottság növeli a demencia kockázatát.
Még számos dohányzás és alzheimer-kór kérdés van azt illetően, hogy miképpen nyújt védelmet a demencia kialakulásával szemben a képzés mennyisége és minősége. Depresszió Azok is veszélyeztetettek, akik életük késői szakaszában estek át depressziós kríziseken; azonban a depresszió és a demencia közötti összefüggés még tisztázatlan. Számos kutató vallja, hogy a depresszió a demenciának kockázati tényezője. Mások úgy vélik, hogy a depresszió inkább a demencia egy korai jele.
A fejet ért sérülések A fejet ért súlyos vagy folyamatos sérülések növelik a demencia kialakulásának a kockázatát. Lehetséges, hogy mindazok az elváltozások, amelyek a traumákkal összefüggésben keletkeznek az agyban, szerepet játszanak a demencia kialakulásában.
Életkor Az Alzheimer-kór semmiképp sem tekinthető a természetes öregedési folyamat velejárójának, azonban az életkor szoros összefüggésben áll az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázatával.
Az életkor előrehaladtával a kockázati tényezők megjelenése nem azt jelenti, hogy az idős emberek többsége számíthat a kór megjelenésére, bár 65 év felett ötévente megduplázódik a kockázat mértéke. Néhány esetben a es, es életévekben is kialakulhat a betegség fiatalkori formája.
- Rájött, hogy terhes, hagyja abba a dohányzást
- Hogyan lehet zsírt hagyni a dohányzásról
- Dohányzás és a genom kölcsönhatása A dohányzás az egyik legjobban mérhető, erős hatású környezeti faktor, amellyel kapcsolatban számos eredmény áll rendelkezésre genetikai és genomikai vonatkozásban is.
- Alzheimer-kór | A felejtés betegsége
- Ez az oka annak, hogy a cukorbetegség sokáig rejtve maradhat Az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány szerzői férfiaknál és nőknél egyaránt azt tapasztalták, hogy a dohányzás jelentősen emeli az Alzheimer-kór és az érrendszeri ok miatt bekövetkező szellemi leépülés valószínűségét.
- Lefolyása[ szerkesztés ] A betegség lefolyása négy szakaszra osztható, melyek az első tünetek megjelenésétől számítva progresszív, egyre súlyosbodó jelleggel mennek át egymásba az idő előrehaladtával.
- Ha abbahagyja a dohányzást, lehetséges futni
- SÚGÓ A dohányzás kór élettani hatásai A dohányzás, különösen a cigarettázás során szervezetünkbe kerülő anyagok a szervezet számos pontján károsítanak, így növelve az érrendszeri betegségek és számos daganatos betegség kockázatát.
A fenti tényeket magyarázza, hogy a kor előrehaladtával romlik a teljes szervezet, így az agy regenerációs képessége is, illetve folyamatosan erősödnek a betegség kialakulásának szív-és érrendszeri kockázati tényezői, a magas vérnyomás betegség, a szívbetegségek és a magas koleszterinszint. Családi anamnézis és genetikai háttér Az Alzheimer-kórra családon belül a szórványos előfordulás jellemző, a betegség nem érinti az egymást követő generációkat.
A dohányzás által okozott alzheimer kór
A betegség ritkán öröklődik. A betegség ezen formája öröklődik.
A beteg minden egyes gyermeke esetében a betegségért felelős gén átörökítésének esélye megnövekedett, ezáltal a betegség megjelenésének valószínűsége is magasabb.
A betegség hátterében genetikai módosulás áll.
Akiknél bármelyik előbb említett gén módosult, azok a korai familiáris Alzheimer-kór növekedett kockázatát hordozzák. Kutatások zajlanak annak érdekében, hogy az Alzheimer-kórral kapcsolatba hozható további géneket azonosítsanak. Sporadikus Alzheimer-kór, a gyakoribb forma A leggyakrabban előforduló Alzheimer-kórt nevezik a betegség sporadikus elszórtan előforduló formájának.
A sporadikus Alzheimer-kór hátterében genetikai, környezeti és az egyén életmódjából fakadó hatások állnak. A betegség az esetek többségében éves kor felett kezdődik, és a legna-gyobb kockázati tényezője maga az öregedési folyamat.
Növelhetik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát
Befolyásolja-e a nemi hovatartozás a kór előfordulását? Viták zajlanak arról, hogy dohányzás és alzheimer-kór nők körében nagyobb valószínűséggel fordulhat elő Alzheimer-kór, mint a férfiaknál.
A nemzetközi tapasztalatok ezt az állítást nem támasztják alá egyértelműen. További kutatások szükségesek annak a megállapításához, hogy az életkoron kívül milyen egyéb faktorok játszanak szerepet a nőknél a betegség előfordulásában.
Egyéb Vannak betegségek, amelyek szintén növelhetik az érintett személy esélyét a demencia kialakulására. E betegségek sorába tartozik a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a krónikus vesebetegségek és az AIDS. A Down-szindróma, illetve egyéb értelmi fogyatékossággal együtt járó állapotok szintén növelik a demencia kockázatát.
A szívbetegségekkel ellentétben, amelyeket olyan életmódbeli tényezők befolyásolnak, mint az étkezés, a testmozgás és a dohányzás, a tudomány még nem igen dokumentált túl sok dohányzás és alzheimer-kór kockázati tényezőt, amely az agyat hajlamosabbá teheti a demenciára — bár vannak olyan elképzelések, hogy a fizikai aktivitás és a logikai játékok segíthetnek elkerülni a kognitív leépülést. Zoe Arvanitakis kutatócsoportja most publikált egy tanulmányt a Neurolgy című folyóiratban arról, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a magas vérnyomás ennek a betegségcsoportnak az egyik lehetséges kockázati tényezője. A korábbi kutatások is a demencia, ezen belül az Alzheimer-kór miatt kialakuló demencia egyik lehetséges kockázati tényezőjének tartották a magas vérnyomást, de alig volt olyan kutatás, amely azt vizsgálta volna, hogy miként hat a magas vérnyomás — különösen az időskori magas vérnyomás — az agyszövetre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
