Enyhe mellkasi fájdalom. Mellkasi fájdalom, szorító mellkas


Weingart, H. Allescher Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Kommentár: Prof. Pap Ákos A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is lehet. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása.

Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus okozhatja

A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől a motilitási zavarokon át a pulmonális, vertebrális és funkcionális enyhe mellkasi fájdalom terjed. Cikkünk fő célja a nem kardiális mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikájának áttekintése.

Kulcsszavak: achalasia, aortadisszekció, enyhe mellkasi fájdalom, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, herpes zoster, interkosztális neuralgia, légmell, Mallory—Weiss-szindróma, neuro-muszkuloszkeletális mellkasi fájdalom, nyelőcső motilitási zavarai, pleuritis sicca, refluxbetegség, tüdőembólia A konkrét eset Anamnézis Egy 71 éves asszonyt fokozódó mellkasi fájdalom miatt mentővel szállítottak sürgősségi osztályra.

Nehézlégzés nem volt tapasztalható. A fájdalmak nem kapcsolódtak a légvételekhez, sem egyéb mozgáshoz. A beteg tüdőgyulladás miatt 8 napja antibiotikumot szedett.

Számottevő korábbi betegségei: 2-es stádiumú szívkoszorúér-betegség és diabeteses nefropátián alapuló, kompenzált veseelégtelenség. Állandó gyógyszereit köztük mg acetil-szalicilsavat a felvétel napján már bevette. Vizsgálatok Elhízott, de legyengült általános állapotban lévő nőbeteg jelentkezett felvételre.

Az EKG-n balszár-blokk jeleit észlelték, a megfelelő repolarizációs zavar kíséretében. A laboratóriumi vizsgálatok közül a troponin T teszt negatív volt, a kreatinin-kináz CK és a laktát-dehidrogenáz LDH vérszintje szintén a referenciatartományon belül volt. A CRP-szintet és a D-dimérek értékét viszont enyhe mellkasi fájdalom magasnak találták. A vérgázanalízis nem mutatott eltérést. A mellkasi röntgenfelvétel a páciens korának megfelelő állapotot tükrözött, beszűrődés nem volt látható.

A jobb szívfél normálisnak tűnt, nem volt tágabb, a pulmonális középnyomás értéke nem volt emelkedett. Az anamnézis felvétele során a beteg elmondta, hogy az előző nap óta keveset evett, mert szilárd táplálék fogyasztása nyomán erősödtek a fájdalmai.

Jön-megy a mellkasi fájdalom? Ez lehet az oka

A 3 órával később elvégzett ellenőrző troponinszintmérés szintén negatív eredményt adott. A nyelési nehézség miatt a felvételt követő reggelen nyelőcső- gyomor- és nyombéltükrözést végeztünk. Ennek során soor oesophagitist diagnosztizáltunk 1.

Kórisme, kezelés és kórlefolyás A soor oesophagitisre való tekintettel, amiért elsősorban az antibiotikum-kezelést tettük felelőssé, az antibiotikum adagolását azonnal leállítottuk, és flukonazol-terápiát kezdtünk, perifériás fájdalomcsillapító kezeléssel kiegészítve. A következő napokban a panaszok gyorsan csökkentek, olyannyira, hogy a beteget hamarosan elbocsáthattuk osztályunkról, azzal a feltétellel, hogy a flukonazol-terápiát a Megbeszélés Gyakran előfordul, hogy a mellkasi fájdalmakról panaszkodó beteget a mentőorvos heveny szívkoszorúér-szindróma gyanúja miatt utalja kórházba.

Elsődleges feladat — különösképp erre utaló előző betegségek és kockázati profil esetén — ennek igazolása vagy kizárása. Nagyon fontos azonban, hogy ezzel párhuzamosan gondosan és alaposan kikérdezzük a beteget az előzményekről.

Mellkasi fájdalom gyermekkorban

A sürgősségi helyzet és a rendelkezésre álló idő rövidsége gyakran korlátozza a kórházi felvételt megelőző anamnézisfelvételt, ezért a betegeket ismételten ki kell kérdezni.

Az enyhe mellkasi fájdalom esetben is csupán a további diagnosztikai lépések tervezésekor derült fény a tüneteket kísérő odynophagiára. Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Többnyire fenyegető jelnek tekintjük, ha a vezető tünet a mellkasi fájdalom.

Gyakori azonban, hogy a betegek csupán diffúz nyomásérzésről vagy mellkasi égő érzésről panaszkodnak. A fájdalom nyomásgyakorlással is kiváltható, összefügghet a légvétellel, mozgással, terheléssel. Az orvos számára az elsődleges feladat az akut életveszélyt jelentő, azonnali terápiás beavatkozást kívánó állapotok felismerése.

  1. Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus okozhatja
  2. Mit jelez a szorító mellkasi fájdalom? - EgészségKalauz
  3. Mellkasi szorítás Fel a fejjel, és tovább!
  4. Mellkasi fájdalom: mi okozhatja? - HáziPatika

E cikkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az akut életveszély kizárását követően az esetleges nem kardiális eredetű működési zavarok és betegségek felderítésére is meg kell tenni a megfelelő lépéseket. A diagnosztikai lépések gondos és ésszerű megválasztásában segítséget nyújthat a nem specifikus tünetek hátterében álló okok gyakoriság szerinti rangsorolása. Definíció A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak okai lehetnek a légutak, a mediastinalis szervek pl.

enyhe mellkasi fájdalom mit fogok kapni, ha leszokom a dohányzásról?

A betegség enyhe mellkasi fájdalom gyulladásos, daganatos, tromboembóliás természetű, illetve sérülés következménye. A különböző okok különböző gyakorisággal fordulnak elő, ezeket a fő differenciáldiagnosztikai szempontokkal együtt az 1. A lehetséges szívbetegségek — mindenekelőtt a heveny szívkoszorúér-betegség — mellett elsősorban az aorta betegségei, a tüdőembólia és a légmell sorolhatók az életveszélyes állapotok közé.

Diagnosztikai lehetőségek Az új keletű mellkasi fájdalmakról beszámoló beteget néhány egyszerű vizsgálatnak kell alávetni, hogy kizárható legyen az életveszély.

enyhe mellkasi fájdalom

A részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat mellett 12 elvezetéses EKG készítendő, enyhe mellkasi fájdalom el kell végezni néhány iránymutató laboratóriumi vizsgálatot troponin T vagy I, laktát-dehidrogenáz, kreatin-kináz, CK-MB, D-dimérek. Ezek segítségével azonosíthatók, illetve nagy valószínűséggel kizárhatók a heveny kardiopulmonális betegségek ST-elevációval járó infarktus, tüdőembólia. A szívultrahang-vizsgálat segítséget nyújt a további differenciáláshoz falmozgászavarok, bal és jobb kamrai szisztolés és diasztolés működés, a billentyűk állapota, perikardiális folyadékgyülem, heveny jobbszívfél-terhelés.

Az ergometria is irányt mutathat az ST-szakasz alakulása terhelés hatására. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak diagnosztikájában számos lehetőség kínálkozik. A bonyolult műszeres diagnosztika megtervezéséhez szükség van a részletes kórelőzményre és az alapos fizikális vizsgálatra.

Az egyes alcsoportokban specifikus vizsgálatok állnak rendelkezésre a helyzet tisztázásához. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalomhoz kapcsolódó kórképek A már említett 1. Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az egyes kórképeket, szakterületek szerint csoportosítva. Gasztroenterológiai kórképek A gasztroenterológia szakterületén belül fontos diagnosztikai csoportok okozhatnak mellkasi fájdalmakat 2.

Mit jelez a szorító mellkasi fájdalom?

A lehetséges okok tisztázásának fő eszköze a enyhe mellkasi fájdalom vagy epekövesség gyanúja esetén elvégzendő hasi ultrahangvizsgálat mellett a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés. A nyelőcső megtekintésekor azonnal felállíthatók bizonyos makroszkópos diagnózisok: reflux, soor, Barrett-nyálkahártya, ruptura.

A makroszkópos eltérést nem mutató nyálkahártya betegségeinek azonosításához szövetmintát kell venni, ami lehetőséget ad egyes ritka kórképek, pl. Ugyanazon vizsgálat keretében megítélhető a gyomor és a nyombél állapota fekélyek. Ha a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés lelete nem mutat kóros eltérést, és jellegzetes kísérő tünetekről van tudomásunk pl. Ha nem erozív refluxbetegségre NERD vagy nem savas refluxra gyanakszunk, pH-mérés, illetve pH-méréssel enyhe mellkasi fájdalom impedanciamérés végzendő.

Az alsó nyelőcsőzáró izom elégtelen működésének következtében a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe. A sav izgatja a laphámszövetben található idegvégződéseket, gyulladásos reakciót válthat ki. Klasszikus esetben a beteg gyomorégésről vagy retroszternális égő érzésről és nyomásérzésről panaszkodik.

A panaszok jelentkezhetnek függőleges vagy fekvő testhelyzetben, és kisugározhatnak a hát felé. Bizonyos élelmiszerek csokoládé, kávé, fehérbor elősegíthetik a tünetek jelentkezését. A fájdalomérzet, a savas gyomortartalom felböfögése, keserű íz érzése mellett nyelési nehézségek is jelentkezhetnek.

Kórisme nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés, pH-metria és esetenként kombinált impedanciamérés útján nyerhető. Ha a tükrözés során nem mutatkoznak gyulladásos jelek a Z-vonalban, illetve a kardia területén, akkor valószínűleg nem erozív refluxbetegséggel NERD állunk szemben. A gyomorégés mint vezető tünet csökkentésére protonpumpagátlók PPI adhatók.

A tüneteket enyhítheti a táplálkozási szokások megváltoztatása, továbbá prokinetikumok alkalmazása.

Mellkasi fájdalom 5 oka, 10 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]

Súlyosabb fokú refluxbetegség esetén fontos a betegség lefolyásának követése, egyrészt a terápia sikerességének megítélésére PPI alkalmazásakormásrészt a metapláziás elváltozások Barrett-nyálkahártya korai felismerése végett 4. Gombás, vírusos és bakteriális oesophagitis Legyengült immunrendszer HIV, immunszuppresszív kezelés, citosztatikumok, antibiotikumok szedése mellett gyakori a nyelőcső fertőződése.

Soor oesophagitis esetén 5. A soor oesophagitis a nyelési nehézségek és nyelési fájdalmak mellett retroszternális fájdalomérzést is kiválthat. A hosszabb ideig tartó, nagy dózisú PPI-kezelés szintén enyhe mellkasi fájdalom soor oesophagitisre.

Az I-es vagy II-es típusú herpes simplex, a cytomegalia- továbbá a herpes zoster enyhe mellkasi fájdalom akár immunkompetens személyek nyelőcsövét is megtámadhatja, ám a soor oesophagitishez hasonlóan ezek a betegségek is többnyire immunszupprimált állapotban fordulnak elő.

A kórisme az endoszkópia során látható klasszikus makroszkópos jelek pl.

Mit jelez a hosszabb és a rövidebb ideig tartó mellkasi fájdalom?

Mallory—Weiss-szindróma Ha az émelygést hányás kíséri, s különösen akkor, ha a hányás rendszeresen ismétlődik, előfordulhat, hogy a visszaáramlás miatti heveny nyomásterhelés hatására a cardia területén felületes vagy mély repedés keletkezik a nyálkahártyán 6. Gyakori, hogy a hányadék vért tartalmaz. Enyhe mellkasi fájdalom mellkasi fájdalom nyálkahártya-repedés heveny retroszternális fájdalomérzést is okozhat. Boerhaave-szindróma A Boerhaave-szindróma 7. A betegek többnyire instabil állapotban vannak, nehézlégzésük, cianózisuk, szapora szívverésük vagy keringési elégtelenségük van.

A fizikális vizsgálat során gyakran tapintható a bőr emphysemája a nyak területén.

enyhe mellkasi fájdalom isomar orrspray

A diagnózis alátámasztása történhet enyhe mellkasi fájdalom röntgenfelvétellel — melyen látható a mediastinumban lévő levegő, illetve a pleurális folyadékgyülem — vagy a nyelőcső célzott, vízoldékony kontrasztanyag adásával kiegészített röntgenvizsgálatával.

A spontán nyelőcső-ruptura elég ritka esemény. Az oesophagus átfúródása vagy iatrogén úton áll elő, vagy daganat okozza, esetleg heves öklendezés váltja enyhe mellkasi fájdalom. A nyelőcső motilitási zavarai A nyelőcső neuromuszkuláris zavarai motilitási problémákat okozhatnak, melyek az izomzat görcse, illetve a falat megakadása miatt mellkasi fájdalmakkal járhatnak.

megpróbáltál leszokni a dohányzásról

A diffúz nyelőcsőspazmus gyakran okoz retroszternális fájdalmat vagy szorító érzést, részben nyelési nehézségeket is. Ilyenkor megszaporodnak a nem perisztaltikus, szimultán, többcsúcsú nyelőcsőkontrakciók a nyelés során.

  • Dohányzási segédanyagok Ár
  • Hogyan lehet leszokni a dohányzásról 5 módon
  • Hagyja abba a pontokat
  • :: Keresés - InforMed Orvosi és Életmód portál ::
  • Mihhail Hors a dohányzásról való őszinte módja
  • Egy évvel később a leszokás elkezdett fulladni

A panaszok órákig is fennállhatnak. Falatmegakadáskor gyakori a hányás aktív indukciója. Idősebb emberek gyakorta szenvednek motilitási zavaroktól.

Achalasia esetén a torlódó folyadék vagy táplálék, illetve a nyelőcső túlzott feszülése okoz mellkasi fájdalmakat, melyek kisugározhatnak a karba, a hátba vagy az alsó állkapocsba. Ilyen esetben is csökkentheti a fájdalmat az aktív visszaáramoltatás.

A baktériumok vagy gombák megtelepedése által kiváltott retenciós nyelőcsőgyulladás további retroszternális panaszokat okozhat. Ezek olykor enyhe mellkasi fájdalom hasonlítanak a refluxbetegség tüneteire. Az achalasia tüneteinek hátterében az alsó nyelőcsőzáró izom LES csökkent elernyedési képessége vagy elernyedési képtelensége áll. A társuló tünetek — emésztetlen ételmaradék sugárban történő kihányása, kellemetlen szájszag, aspirációval és köhögési rohamokkal járó passzív alvás közbeni regurgitáció — alapján már az anamnézis utalhat e betegségre.

Olykor nehézséget okoz a betegség elkülönítése az angina pectoristól, mivel ezek a panaszok is javulhatnak nitrovegyületek hatására. A diagnózis felállításához az endoszkópia mellett rosszindulatú daganatos betegségek és nyelőcsőgyulladás kizárása nyelőcsőpép-nyeletéses vizsgálat a röntgenképen pezsgősüveg formájú nyelőcső és manometria alkalmazható 8.

A manometria során észlelhető fontos jelek: a nyelőcső tubuláris részén hiányzó elsődleges perisztaltika, az alsó nyelőcsőzáró izom csökkent vagy teljesen hiányzó elernyedése, az alsó nyelőcsőzáró izom nyugalmi nyomásának emelkedett értéke.

Ezek a leggyakoribb okok

A különleges hipermotilis achalasia eseteiben többnyire a normálisnál erősebb, nem perisztaltikus összehúzódások észlelhetők a nyelőcső disztális szakaszán. A hiperkontraktilis nyelőcső más néven diótörő-nyelőcső az oesophagus mozgászavara, melyben az izomzat összehúzódása a normálisnál nagyobb fokú és túlságosan sokáig akár 6 másodpercig vagy tovább tart. A manometria nagy amplitúdójú, abnormális, hosszú ideig tartó összehúzódásokat jelez főként a nyelőcső disztális szakaszán.

Ezek az erőteljes izom-összehúzódások spontán vagy a nyelés hatására jönnek létre. A túl sokáig tartó összehúzódások zavarhatják a nyelőcső működését. Mivel a kóros izom-összehúzódások nyugalomban és terhelés közben egyaránt jelentkezhetnek, s a fájdalmak kisugározhatnak a hátba, az állkapocsba vagy a karokba, szoros differenciáldiagnosztikai kapcsolat áll fenn az instabil angina pectoris és a hiperkontraktilis nyelőcső tünetegyüttese között.

A nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés és a pépnyeletéses röntgenvizsgálat lelete az esetek többségében negatív, ezért e betegséget gyakran nem ismerik fel. Kezelése megkísérelhető nitroglicerin, izoszorbid-dinitrát vagy kalciumantagonista adásával.

Különösen súlyos esetben a nyelőcső izomzatának részleges bénítására lehet szükség botulinumtoxin injekció vagy akár miotómia alkalmazásával. A nyelőcső hipomotilitása kollagenózis pl. A falat nehezített továbbjutása a nyelőcsőben, illetve a társuló reflux retroszternális fájdalmakat válthat ki. Heveny hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyag-gyulladás, fekélybetegség A heveny hasnyálmirigy-gyulladást kísérő heves epigasztriális fájdalom olykor szívizominfarktus vagy aorta-disszekció gyanúját kelti, mivel a fájdalom a hátba is kisugározhat.

Ilyen esetekben a vér enyhe mellkasi fájdalom, a CRP-szint és a leukocitaszám segíthet leszokni a dohányzást, megkínzott köpet helyes diagnózis felállításában.

A enyhe mellkasi fájdalom ultrahangvizsgálat során gyakran látható hasnyálmirigy körüli folyadékgyülem vagy intraperitoneális szabad folyadék.

Néha előfordul, hogy a heveny enyhe mellkasi fájdalom kísérő, a has felső részében jelentkező fájdalom a mellkas elülső részébe vagy akár a jobb vállig is kisugárzik. A helyes kórisme felállítását az anamnézis adatai közül a fájdalom kólikás jellege, valamint a kísérő tünetek émelygés, hányás, láz vagy hidegrázás segítik; a fizikális vizsgálat során a has jobb felső részében tapasztalt nyomásérzékenység irányíthatja a figyelmet az epehólyag-gyulladás lehetőségére.

A gyanút hasi ultrahangvizsgálat igazolhatja az epehólyag falának megvastagodása vagy az epehólyag körül látható folyadékgyülem alapján. Amióta megnőtt a szívkoszorúér-betegség gyógyítása céljából végzett sztentbeültetések száma, egyre több beteg szed hosszú távon acetil-szalicilsavat.

a férje elhagyott, mert dohányzom

Ez a vegyület erozív gastritisen kívül fekélybetegséget is előidézhet, ami a mellkas irányába kisugárzó epigasztriális fájdalmat okozhat 9.

Tüdőgyógyászati kórképek A mellkasi fájdalmak eredetének tisztázását célzó tájékozódó vizsgálatok pulmonológiai vonatkozású része egyszerű és gyorsan kivitelezhető, a részletes kivizsgálás azonban időigényes lehet és bonyolult berendezések alkalmazását teheti szükségessé.

A mértékadó vizsgálat, a két síkban elvégzett mellkasi röntgenfelvétel mellett CT-vizsgálatra is szükség lehet. A mellkasi röntgenátvilágítás és a mellkasi CT között jelentős különbség van a beteget érő sugárterhelés tekintetében, amit figyelembe kell venni a diagnosztikai algoritmus kidolgozásakor.

A bronchoszkópia segíthet annak eldöntésében, hogy daganatról vagy gyulladásos betegségről enyhe mellkasi fájdalom szó, emellett terápiás beavatkozások leszívás, öblítés, vérzéscsillapítás eszköze is lehet.

Mit jelez a hosszabb és a rövidebb ideig tartó mellkasi fájdalom?

Légmell Légmell kialakulásához vezethet többek között enyhe mellkasi fájdalom köhögési roham, orvosi beavatkozás pl. Esetenként előfordul spontán légmell is, ez szorosan kapcsolódik a krónikus nikotinabúzushoz. Már a hallgatózás is fölveti a légmell gyanúját gyengült légzési hangok az egyik oldalonami kilégzés alatt készített mellkasi röntgenfelvétellel igazolható. Feszülő légmell esetén alapvető jelentőségű a diagnózis azonnali felállítása Tüdőembólia A tüdőartériák valamelyikének elzáródása rendszerint mellkasi fájdalmat, szapora szívverést és légszomjat okoz.